A kedden átadott elismerést, amely a nevét a Napút folyóirat világirodalmi rovatáról kapta, korábban olyan alkotók vehették át, mint Báthori Csaba, Galgóczy Árpád, Gállos Orsolya. A díjjal járó díszes oklevelet Sóváradi Valéria, Szénási Ferenc festményportréját pedig Szkok Iván képzőművész készítette.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény idézi Dante Marianacci írónak, a budapesti Olasz Kultúrintézet volt igazgatójának laudációját is; a kultúrpolitikus szerint Szénási Ferenc "példaértékű módon egyesíti a tudós, a fordító és az oktató erényeit".
"Sokéves, elmélyült és állhatatos fordítói és kutatói munkája elvitathatatlan értéket képvisel: Szénási Ferenc mind a szerzők és művek megválasztása, mind a szóban forgó művek rendkívüli érzékkel végzett interpretálása tekintetében példaértékű mikrokozmoszt hozott létre" - áll a méltatásban, amely kitér arra is, hogy a fordító nagyban hozzájárult, hogy a magyar közönség megismerhesse a huszadik század jelentősebb olasz szerzőit, például Italo Calvinót és Mario Luzit.
Az 1946-ban született Szénási Ferenc nevéhez fűződik többek között Ferdinando Camon, Leonardo Sciascia, Giuseppe Berto, Carlo Collodi, Silvio D'Arzo, Daniele Del Giudice, Sebastiano Vassalli számos művének fordítása, ezek mellett olyan költők verseit ismerhette meg általa a magyar közönség, mint Giuseppe Ungaretti, Salvatore Quasimodo, Eugenio Montale, Umberto Saba, Aldo Palazzeschi, Dante Alighieri, Francesco Petrarca, Alfonso Gatto, Vittorio Sereni, Piero Bigongiari, Mario Lunetta, Francesco Chiesa vagy Giorgio Orelli. Elméleti munkái között szerepel az Italo Calvino-monográfia, valamint A huszadik századi olasz irodalom - Történet, szerzők, művek című kötet.
Az alkotó 2012-ben az Európa Könyvkiadó és Wessely André által alapított Wessely László műfordítói díjat vehette át, 2002-ben pedig olasz szolidaritás lovagrendjének csillaggal ékesített keresztjét kapta az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövetétől.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény idézi Dante Marianacci írónak, a budapesti Olasz Kultúrintézet volt igazgatójának laudációját is; a kultúrpolitikus szerint Szénási Ferenc "példaértékű módon egyesíti a tudós, a fordító és az oktató erényeit".
"Sokéves, elmélyült és állhatatos fordítói és kutatói munkája elvitathatatlan értéket képvisel: Szénási Ferenc mind a szerzők és művek megválasztása, mind a szóban forgó művek rendkívüli érzékkel végzett interpretálása tekintetében példaértékű mikrokozmoszt hozott létre" - áll a méltatásban, amely kitér arra is, hogy a fordító nagyban hozzájárult, hogy a magyar közönség megismerhesse a huszadik század jelentősebb olasz szerzőit, például Italo Calvinót és Mario Luzit.
Az 1946-ban született Szénási Ferenc nevéhez fűződik többek között Ferdinando Camon, Leonardo Sciascia, Giuseppe Berto, Carlo Collodi, Silvio D'Arzo, Daniele Del Giudice, Sebastiano Vassalli számos művének fordítása, ezek mellett olyan költők verseit ismerhette meg általa a magyar közönség, mint Giuseppe Ungaretti, Salvatore Quasimodo, Eugenio Montale, Umberto Saba, Aldo Palazzeschi, Dante Alighieri, Francesco Petrarca, Alfonso Gatto, Vittorio Sereni, Piero Bigongiari, Mario Lunetta, Francesco Chiesa vagy Giorgio Orelli. Elméleti munkái között szerepel az Italo Calvino-monográfia, valamint A huszadik századi olasz irodalom - Történet, szerzők, művek című kötet.
Az alkotó 2012-ben az Európa Könyvkiadó és Wessely André által alapított Wessely László műfordítói díjat vehette át, 2002-ben pedig olasz szolidaritás lovagrendjének csillaggal ékesített keresztjét kapta az Olasz Köztársaság magyarországi nagykövetétől.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése